Szabó Máté volt ombudsman szerint 2012-ben már ismert volt a bicskei gyermekotthoni szexuális bántalmazás
Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa a kegyelmi botrány felelőseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság előtt arról beszélt, hogy hivatala 2012-ben a bicskei gyermekotthon munkatársainak bejelentése nyomán indított vizsgálatot. A jelentés szerint nemcsak a szexuális bántalmazás volt egyértelműen megállapítható, hanem az is, hogy az intézmény vezetése eltussolni próbálta az ügyet, hallgatásra kényszerítve a bentlakó gyerekeket és a dolgozókat. A vizsgálat nem a bűncselekmény tényállására irányult, hanem arra, hogy a rendőrség és az ügyészség megfelelően bánt-e a gyerekekkel a 2011-ben indult, egy évvel később lezárt nyomozás során. A súlyos hiányosságokról szóló anyagot többek között Balog Zoltán akkori emberi erőforrások miniszterének és Polt Péter legfőbb ügyésznek is elküldték, komolyabb visszhangról a volt ombudsman mégsem tudott; elmondása szerint a hivatal a gyermekjogokat kiemelt kérdésként kezelte, és számos intézményben tapasztaltak abúzust.
A bizottság meghallgatta Klötzl Juditot, az Emberi Erőforrások Minisztériumának korábbi osztályvezetőjét, Balog volt protokollfőnökét, akit Vásárhelyi János, a bicskei otthon egykori igazgatójának 2016-os állami kitüntetéséről kérdeztek. Klötzl szerint a kitüntetés hosszú, többkörös folyamat, a Miniszterelnökség kitüntetési osztálya rákérdezhetett volna a rendőrségnél folyamatban lévő büntetőeljárásra, Vásárhelyivel szemben azonban éppen akkor nem volt eljárás. Az érdemi szűrést a kitüntetési bizottságnak és az ágazati államtitkárságnak kellett volna elvégeznie; ez elmaradt, noha – hangsúlyozta – bőven volt jelzés, hogy a jelölt nem érdemes a kitüntetésre, és az előterjesztéshez csatolt életútban sem tűnt fel senkinek semmi.
A pénteki ülésen a testület kezdeményezte a Fejér megyei Rendőr-főkapitányság azon nyomozóinak meghallgatását, akik a 2011–2012-es nyomozásban részt vettek. Schummer Orsolya, a Tisza Párt által kezdeményezett bizottság elnöke újságírók előtt azt mondta: bár korábban úgy döntöttek, Semjén Zsoltot, a kitüntetési bizottság akkori elnökét nem hallgatják meg, reméli, hogy ezt a döntést felülvizsgálják. A bizottság célja annak feltárása, hogyan készült elő a köztársasági elnöki kegyelem, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, és milyen politikai-lobbihálózat vezetett ahhoz, hogy Novák Katalin 2023-ban kegyelmet adott Kónya Endrének. Vásárhelyit kiskorú gondozottak szexuális bántalmazásáért nyolc év fegyházra ítélték; helyettesét, Kónyát 2021-ben három év négy hónap börtönre, mert fenyegetéssel és pszichés nyomással próbálta eltussolni a bűncselekményeket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔