Kína és India között újra feszül a határ Arunachal Pradesben
Az indiai hatóságok megerősítették, hogy az elmúlt napokban indiai és kínai csapatok több helyen „szembeszálltak” Arunachal Prades északkelet-indiai államban, a de facto határon, és a helyzet még tart – közölte az Indo-Tibeti Határrendészet igazgatója, Shatrujeet Kapur. A DW szerint a New Delhi és Peking közötti enyhülés továbbra is törékeny. Kapur szerint Kínát hagyományos eszközökkel nehéz ellensúlyozni, mert a Népi Felszabadító Hadsereg és a BDR határvédelmi ezred beruházásban és modernizációban előrébb jár. Nem világos, hogy a mostani incidensek fizikai erőszakkal jártak-e.
A vitatott határ a Line of Actual Control mentén, hegyvidéken fut. A 2020-as galwani összecsapásban indiai források szerint 20 indiai és 4 kínai katona halt meg; Kína később megerősítette a négy saját halottat. Pema Khandu, Arunachal Prades főminisztere szerint az ilyen határátlépések nem újak, a helyzet „normális”. Elismerte, hogy a határ nincs pontosan kijelölve, Kína nem ismeri el az 1914-es brit McMahon-vonalat, és a területet Dél-Tibetként követeli. Az ellenzéki Kongresszus – Jairam Ramesh főtitkárral – a Narendra Modi vezette BJP-t a kínai lépések „racionalizálásával” és a miniszterelnök hallgatásával vádolta. Randhir Jaiswal külügyi szóvivő a kínai járőrözési minták megváltozását okolta, Guo Jiakun kínai szóvivő „normális járőrözésről” beszélt. India szerint a LAC 3488 kilométer, Kína rövidebbnek tartja; 2003 óta 25 különleges képviselői forduló sem hozott megállapodást. Gautam Bambawale volt pekingi nagykövet szerint nincs megállapodott vonal. Aravind Yelery, a Jawaharlal Nehru Egyetem szakértője a keleti szektorra helyezett kínai hangsúlyt a tibeti, 60 000 megawattos Medog-vízerőműhöz, valamint a térségbe telepített infrastruktúrához, csapatokhoz, mérnökökhöz és gépekhez kötötte.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔