Megindultak a sorsdöntő tárgyalások: Trump szerint egy kissé eltérő formájú Ukrajna hozhatja el a békét
Kilenc hónapos szünet után, november 10-én háromoldalú béketárgyalások kezdődtek Abu-Dzabiban Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok küldöttségeinek részvételével. A februári, áttörést nem hozó genfi találkozó óta ez az első ilyen jellegű egyeztetés; a tél közeledtével és az ukrán energiahálózat elleni megújult orosz támadások árnyékában kerül sor rá. Rusztem Umerov, az ukrán külföldi hírszerzés vezetője és a delegáció irányítója szerint a napirenden a harcok beszüntetése és a békéhez vezető út kulcskérdései szerepelnek. Kijev a hadifogolycserék felgyorsítását, valamint egy esetleges tengeri és energetikai tűzszünetet kíván megvitatni, előkészítve egy későbbi csúcstalálkozót. Az amerikai közvetítők szerint a találkozó szélesebb európai biztonsági rendezésnek és a háború utáni garanciáknak is megágyazhat.
Az ukrán delegációban Umerov mellett Kirilo Budanov, az elnöki hivatal vezetője, Szerhij Kiszlicja, a hivatal első helyettese, David Arahamija frakcióvezető és Vadim Szkibickij, a katonai hírszerzés vezetőhelyettese kapott helyet. Az Egyesült Államokat Steve Witkoff és Jared Kushner képviseli, akik a legutóbbi forduló óta Kijevben és Moszkvában is jártak. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij elnöki tanácsadó vezeti; munkáját Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettesek, valamint Igor Kosztyukov, a katonai hírszerzés vezetője segítik. Párhuzamosan az ukrán fél a nyitónapon találkozott az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel. Volodimir Zelenszkij szerint az európai biztonságot érintő kérdéseket az európai nemzetek bevonásával kell megvitatni.
A washingtoni békekezdeményezések az év eleje óta holtponton vannak a területi viták miatt. Moszkva az ukrán csapatok kivonását követeli a részben megszállt Donyec-medencéből, Ukrajna NATO-csatlakozásának tilalmát, a haderő korlátozását, valamint az orosz nyelv és a Moszkvához kötődő ukrán ortodox egyház korlátozásainak feloldását. Kijev elutasítja a területek feladását, a megszállás elismerését és a haderő korlátozását; feltétel nélküli tűzszünetet, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló nyugati garanciákat és európai vezetésű békefenntartó erőt kér. Oroszország a NATO kelet- és közép-európai katonai jelenlétének visszaszorítását várja. Donald Trump a CBS november 8-i interjújában úgy vélekedett, hogy a háború hamarosan véget ér, és egy „kissé eltérő formájú” Ukrajna jöhet létre. November 5-én zárt ajtók mögött találkozott Kirill Dmitrijev orosz megbízottal, majd Ukrajnát, Oroszországot és Európát érintő „nagy megállapodást” helyezett kilátásba.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔