Egyszerűbb jogállamisági eljárással és kevesebb vétóval készülne az EU a bővítésre
Az Európai Bizottság olyan reformcsomagot mutatott be, amely egyszerűsítené az új tagállamokkal szembeni jogállamisági eljárást, és bizonyos esetekben lehetővé tenné uniós tagsági jogaik felfüggesztését. A javasolt mechanizmus a jelenlegi hetes cikkes eljárás rövidebb, időkeretekkel és rendszeres utánkövetéssel megerősített változata lenne. A döntést nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel hoznák meg: a blokkoló kisebbséghez legalább négy olyan tagállam kellene, amelyek az uniós lakosság legalább 35 százalékát képviselik. Így egy-két kormány önmagában nem tudná megakadályozni az eljárást.
Az új eszközt csak a legfeljebb 15 éve csatlakozott országoknál lehetne alkalmazni, ezért a jelenlegi tagok közül 2028 közepéig legfeljebb Horvátországnál jöhetne szóba. Az eljárást nemcsak az alapértékek megsértése, hanem az uniós együttműködés őszinte és jóhiszemű elvének megszegése miatt is elindíthatnák. A tagságból eredő jogok között a szavazati jog felfüggesztése is szerepelhetne, a konkrét intézkedésekről azonban a tagállami kormányok döntenének. A javaslat hátterében az áll, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni korábbi eljárások elakadtak, mert az érintett kormányok kölcsönösen támogathatták egymást.
A bővítés folyamatát fokozatosabbá tennék. A csatlakozási szerződés aláírása és a tényleges tagság kezdete közé felügyeleti szakaszt iktatnának, végső esetben pedig halasztási záradékot alkalmazhatnának. A tagjelölteknek a pénzügyek kezelését is tesztelniük kellene, és ösztönöznék őket az Európai Ügyészséghez való csatlakozásra. Marta Kos szerint Ukrajna esetében célzott intézkedésekre lenne szükség az érzékeny agrártermékek miatt, miközben a jelöltek személyre szabott segítséget kapnának a csatlakozáshoz.