Walter Molino rajzain az 1956-os forradalom és a világ meghökkentő hírei
A fényképezés elterjedése előtt a lapok rajzokkal tették láthatóvá azokat az eseményeket, amelyekről az olvasók szenzációs híreket akartak kapni. Az illusztrátorok gyakran nem jártak a helyszínen: a kapott információkat saját fantáziájukkal egészítették ki, és látványosabbá, drámaibbá tették. Ebben a műfajban vált legendássá a milánói Corriere della Sera hétvégi melléklete, a La Domenica del Corriere, amely 1899-től 1989-ig jelent meg. Az 1950-es és 1960-as években hetente egymillió példányban fogyott.
A lap első illusztrátora Achille Beltrame volt, 1941-ben pedig Walter Molino vette át a címlapok és hátlapok készítését. Molino huszonöt éven át dolgozott a lapnak, és mára kultikus alakja lett a sci-fi- és fantasyrajongóknak, a pulp-art kedvelőinek, valamint a mid-century stílus híveinek. Rajzai a hétköznapi világba helyezett katasztrófákat, baleseteket és groteszk támadásokat mutattak be: leszakadó sífelvonókat, repülőgépből kieső embereket, vonatszerencsétlenségeket és különös állati támadásokat. Filmszerű perspektívával, pontos anatómiával és szélsőséges jelenetekkel érte el a kívánt sokkhatást.
Molino egyik 1962-es rajza 2020-ban, a Covid-járvány idején vált ismét ismertté. A Signoletta című képen az emberek zárt, kupola alakú járművekben közlekednek, mintha a rajz egy későbbi járvány világát jósolta volna meg. Molino akkor is a lap fő illusztrátora volt, amikor kitört az 1956-os magyar forradalom. A La Domenica del Corriere 1956. november 4-i címlapja azonban nem pontosan a budapesti eseményeket ábrázolta: a grafika a lengyel októberhez kapcsolódott, amely hatással volt a magyarországi felkelésre is.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔