Közzétette a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntés indoklását
A Magyar Nemzeti Bank a mai ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatot, majd egy órával később közzétette az indoklást. A szöveg az előző hónaphoz képest érdemben változott, és összességében arra utal, hogy a jegybank a külső környezet javulására vár, mert az gyorsan teret nyithatna a kamatcsökkentésnek; a hangvétel enyhén galambnak tűnik. Új elem, hogy a kedvező hazai kockázati megítélés és inflációs kilátások fennmaradása, illetve a külső bizonytalanság oldódása együttesen növeli a monetáris politika mozgásterét – egy hónapja még a gazdaságpolitikai intézkedések és azok piaci fogadtatása szerepelt ebben a szerepben. A piac a kormány jövő évi költségvetési terveit jól fogadta, a kamatcsökkentés akadályai így elsősorban külsőek. Az MNB elsődleges célja az árstabilitás; ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitást, valamint a Kormány gazdaság- és környezeti fenntarthatósági politikáját. Az inflációs cél 2028. január 1-jétől 2,5 százalékra módosul. Az euróövezetben és az Egyesült Államokban az infláció a jegybanki célok felett emelkedett; a globális hangulatot a közel-keleti geopolitika, a technológiai szektorral szembeni kockázatkerülés és az amerikai félidős választások bizonytalanítják. Az olajárak az előző kamatdöntés óta nagy változékonyság mellett csökkentek, az európai gázárak magasak, a nemzetközi hosszú hozamkörnyezet bizonytalan. Az EKB és a Fed októberben nem változtatott; a piaci árazások szerint a meghatározó jegybankok év végéig tovább emelhetnek. Novemberben a cseh jegybank kamatot emelt, a lengyel és a román tartott. 2026 harmadik negyedévében a hazai GDP 1,5 százalékkal nőtt éves alapon, főként az iparnak köszönhetően; a szolgáltatások támogatták, a mezőgazdaság fékezte a bővülést. Szeptemberben az ipari termelés és a kiskereskedelem tovább nőtt, a munkanélküliség nemzetközi összevetésben alacsony. Októberben az infláció 2, a maginfláció 2,1 százalék volt, a fogyasztóiár-index emelkedése elsősorban az üzemanyagokhoz kötődött. Előretekintve az infláció a toleranciasáv alsó széléről emelkedik a magasabb üzemanyagárak és a gazdaságpolitikai intézkedések miatt, a kiadások visszafogása dezinflációs. A makrogazdasági hatásokat a decemberi Inflációs jelentés mutatja be. A hazai kockázati megítélés stabil maradt, ehhez a költségvetési pálya piaci fogadtatása és a középtávú tervben megjelenő, euróbevezetéssel kapcsolatos kormányzati elköteleződés is hozzájárult. A magas, volatilis energiaárak, a nemzetközi hozamkörnyezet és a külső bizonytalanság körültekintő, adatvezérelt politikát indokol.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔