Az alapvető élelmiszerek árának emelkedését hozhatja az árrésstop kivezetése
Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben jelentette be az árrésstop kivezetését. A 2027-es költségvetési tervek részeként merült fel az intézkedés megszüntetése, amelyet a kormányfő elhibázottnak nevezett. Szerinte a kereskedők az intézkedés költségeit más termékek árába építhették be.
A Magyar Nemzet számításai szerint a húsok, a tejtermékek és más alapvető élelmiszerek ára 18–27 százalékkal emelkedhet, ha az üzletláncok visszatérnek a korábbi 30–40 százalékos árréshez. A lap a KSH fogyasztói átlagárai és a Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő rendszerének adatai alapján 20 alapvető élelmiszer várható árát vizsgálta. Az írás szerint a csirkemell, a sertéshús, a trappista sajt és az étolaj is drágulhat, egyes termékeknél akár több száz forinttal. Ezek azonban nem bejelentett áremelések. A számítás abból indul ki, hogy a kereskedők a mostani legfeljebb 10 százalékos árrés helyett ismét 30–40 százalékot alkalmaznak, a beszerzési árak pedig nem változnak. Hogy a boltok végül milyen árakat alakítanak ki, az a kereskedők döntésein, a beszerzési költségeken és a piaci versenyen is múlik.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség örül a döntésnek. Neubauer Katalin főtitkár szerint az árréssapka több mint 18 hónapja alatt a legsúlyosabb következmény az volt, hogy az 1 milliárd forintnál kisebb árbevételű, a szabályozás alá nem tartozó kisboltok a beszerzési lehetőségeik miatt kiárazódtak, és elfordultak tőlük a vevők. Úgy látja, a szabályozók az egész szektort tönkretették, mert felborultak az árképzési modellek. Szerinte a piac gyorsan visszarendeződhet, és csak ezután lehet egészséges a verseny. Az árrésstop bírálói azt is felróják, hogy a kereskedők az olcsóbb külföldi termékek felé fordultak, ami a hazai termelőket is sújtotta.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔