A határon túli magyarok is súlyos árat fizettek az 1956-os kiállásért
Szalai Adrián ünnepi beszédében arra is kitért, hogy az 1956-os forradalom ügye nem állt meg Magyarország határainál. Erdélyben, Kárpátalján és a Felvidéken is voltak magyarok, akik szolidaritást vállaltak a budapesti eseményekkel, és saját közösségükben fejezték ki, hogy magukénak érzik a forradalom reményeit és céljait.
Kolozsváron diákok követeltek reformokat, Nagyszőlősön pedig röplapokat terjesztettek. Ezek a cselekedetek a helyi közösségek számára a politikai és nemzeti szolidaritás kifejezését jelentették, ám komoly következményekkel jártak: sokakat börtönbüntetéssel sújtottak, és megtorlás érte mindazokat, akik valamilyen formában kiálltak a budapesti forradalom mellett.
A szolidaritást nem mindenütt nyílt politikai fellépés fejezte ki. Voltak, akik a Himnusz eléneklésével, háborús emlékművek megkoszorúzásával vagy fekete gyászszalag viselésével jelezték együttérzésüket. Szalai Adrián beszédében előttük is fejet hajtott, hangsúlyozva, hogy 1956 reményeit a határokon túl élő magyarok is sajátjuknak tekintették, miközben ezért sokan személyes szabadságukkal és biztonságukkal fizettek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔