Rainer M. János óvatosságra int az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatban
Rainer M. János történész szerint az állambiztonsági nyilvántartások nyilvánosságra hozatala fontos lehetőség a múlt feltárására, de az adatbázisban szereplő nevek önmagukban nem tekinthetők bizonyítéknak vagy erkölcsi ítéletnek. A november 4-én elindított Nyitott Aktákban bárki ingyenesen, regisztráció nélkül kereshet: elsőként mintegy 25 ezer 6-os karton és több tízezer nyilvántartási bejegyzés vált hozzáférhetővé. A tervek szerint 2027 februárjáig több mint kilencezer beszervezési dossziét is közzétesznek.
A történész, aki szeptember óta a még titkosított iratok felülvizsgálatát segítő, tizenhárom tagú tanácsadó bizottság elnöke, arra figyelmeztet, hogy a hálózati nyilvántartás csak korlátozott információt ad az érintettek tényleges tevékenységéről. Egy karton azt jelezheti, hogy valaki kapcsolatban állt az állambiztonsági hálózattal, de nem feltétlenül derül ki belőle, milyen jelentéseket írt, milyen szerepet vállalt, vagy befolyásolták-e a pályáját. A teljes képhez további levéltári iratok, egyéni kutatás és történeti háttértudás szükséges.
Rainer M. János külön kiemelte Szőnyei Tamás munkáit, amelyek a rockzene és a magyar irodalmi élet állambiztonsági megfigyelését részletesen és megbízhatóan dolgozzák fel. Az első napok vitáihoz az is hozzájárult, hogy ismert közéleti szereplők nevei kerültek elő, miközben az ÁBTL adatbázishibáról is tájékoztatást adott. Mindez tovább erősíti az óvatosság szükségességét, különösen azért, mert sok érintett már nem él, így nem tud reagálni a róla nyilvánosságra kerülő információkra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔