Brazília október 4-én elnökválasztást tart, Lula és Flávio Bolsonaro vezet

Brazíliában október 4-én tartják az elnökválasztást. A legesélyesebbek a multilateralista, hivatalban lévő Luiz Inácio Lula da Silva és Jair Messias Bolsonaro korábbi elnök idősebb fia, a 45 éves Flávio Bolsonaro, aki az országot közelebb vinné az Egyesült Államokhoz és távolítaná Kínától. A felmérések szoros második fordulót mutatnak. Lula kedden, a New York-i ENSZ-közgyűlés megnyitóján azt mondta: „Brazília nem tartozik senki udvarába”; a mondatot Donald Trumpnak szánta, aki nem volt jelen.

Trump ismételten beavatkozott a brazil belpolitikába, Jair Bolsonaro és a szélsőjobboldali ellenzék oldalán. Júliusban szankciót vetett ki arra a bíróra, aki Bolsonarót puccskísérlet miatt 27 év börtönre ítélte; a szankciót csak Lulával tárgyalva oldotta fel. A világ ötödik legnagyobb országa mezőgazdasági nagyhatalom, ritkaföldfémekben, vízkészletben és kőolajban gazdag. Lula a dél-amerikai baloldal „utolsó talpon maradója”, Flávio a erősödő szélsőjobb része. Argentína, Bolívia, Peru, Chile, Ecuador és Kolumbia kormánya szimpatizál Trumppal; Venezuelát január óta egyesek amerikai protektorátusként írják le. Washington a kartellek elleni Shield of the Americas kezdeményezéssel gazdasági és katonai fölényre törekszik; a venezuelai katonai beavatkozás után Mexikóra és Cubára gyakorol gazdasági nyomást, és a kínai befolyást akarja ellensúlyozni. Kína régóta Brazília legfontosabb kereskedelmi partnere.

Leonardo Paz, a Fundação Getulio Vargas kutatója szerint Flávio győzelme nem járna automatikusan jobb amerikai viszonnyal: Lula – mindketten 80 évesek – nagyjából rendezte a kapcsolatot Trumppal. Jair 2019–2023 között lemondott a WTO-n belüli fejlődő országi státuszról egy OECD-tagsági ígéretért; NATO-„kiváltságokról” is szó volt, egyik sem valósult meg. Rubens Ricupero volt diplomata szerint Lulával a viszony maradna, Flávio elnöksége viszont beláthatatlan, mert külügyben tapasztalatlan. Flávio a BRICS-tagságot is felülvizsgálná.