Az Alaptörvény módosítása megszüntette az ügyészség kizárólagos vádlói szerepét
Az Alaptörvény 17. módosítása megváltoztatta az ügyészség közvádlói szerepének alkotmányos alapját: a 29. cikk (1) bekezdéséből kikerült a „kizárólagos” szó. Az ügyészség továbbra is érvényesíti az állam büntetőigényét és képviseli a vádat a bíróság előtt, de a szöveg már nem rögzíti, hogy ezt egyedüli szereplőként teszi. Fülöp Botond ügyvéd szerint ezzel megszűnt az állami szervek és az önkormányzatok pótmagánvádlói fellépésének korábbi alkotmányos akadálya.
A pótmagánvád intézménye lehetővé teszi, hogy a sértett közvádra üldözendő, akár súlyosabb bűncselekmény miatt is vádlóként lépjen fel, ha a feljelentést elutasították, az eljárást megszüntették vagy az ügyészség ejtette a vádat. A módosítás mellett az új Nemzeti Védelmi és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH is közvádlói jogosultságokat kapott. A hivatal bizonyos ügyeket magához vonhat, nyomozhat vagy irányíthatja a nyomozást, vádat emelhet és képviselheti azt; az átvett ügyet az ügyészség később nem veheti vissza. Az NVVH szeptember 28-án kezdte meg érdemi munkáját, elsőként négy ügy átvételét jelentette be.
A változás szakmai vitákat váltott ki. Bárándy Gergely és Ligeti Miklós az intézmény szükségességét, illetve garanciáit mérlegelte, Polt Péter szerint pedig a hivatal nem töri meg teljesen az állami vádmonopóliumot, csak az ügyészségtől vesz el feladatokat. Hack Péter az ügyészség és az NVVH közötti lehetséges hatásköri átfedésekre figyelmeztetett. Az Európai Ügyészséghez, az EPPO-hoz való magyar csatlakozás szintén korlátozza majd az ügyészség monopóliumát, de csak az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények körében.