Visszaszorult a hálapénz, de megmaradt a protekció a magyar egészségügyben

A magyar egészségügy problémáit az orvosok szerint nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy egyesek nem dolgozzák le teljesen a munkaidejüket, miközben magánpraxist építenek. A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatása szerint a rendszer gondjai között meghatározó a bérezés, a munkakörnyezet és a szakmai előmenetel kiszámíthatatlansága. Az orvosok 61 százaléka elégtelennek tartja az állami béreket a terheléshez és a felelősséghez képest, a szakdolgozók fizetését pedig 90 százalékuk ítéli elégtelennek vagy inkább elégtelennek. Saját bérével a csak közszférában dolgozók 25 százaléka, a magánszférában dolgozók 51 százaléka elégedett. A motiváció javításához 73 százalék szerint a béremelés és a jobb munkakörülmények csak együtt lehetnek hatásosak.

A válaszadók 82 százaléka szerint hiányoznak a hatékony teljesítményértékelési rendszerek. 69 százalékuk úgy látja, hogy a vezetői posztokat gyakran lojalitás, 63 százalékuk szerint pedig személyes kapcsolatok alapján töltik be. A köz- és magánegészségügy határai sem mindig egyértelműek: 68 százalék tapasztalt párhuzamos, világos elkülönítés nélküli ellátást kórházi osztályokon. A hálapénz 2021. január 1-jétől bűncselekmény, és az orvosi kamara zéró toleranciát hirdetett vele szemben, de a kutatás szerint a korábbi protekciós viszonyok és a személyes kapcsolatok szerepe továbbra is megmaradt.