Híd nélkül, sodró vízen át járnak iskolába bangladesi gyerekek
Banglades hegyvidéki Bandarban körzetében a Chintabapara régió gyerekei minden tanítási napon veszélyes úton jutnak el az iskolába. Lama upazila Gazalia Union nevű távoli területén a Bamu-csatorna választja el a településeket a Chintabapara Állami Általános Iskolától. A vízfolyás felett nincs híd, és nem közlekedik menetrend szerinti hajó, csónak vagy más biztonságos átkelőeszköz, ezért a diákoknak saját lábukon, a vízben gázolva kell megtenniük az átlagosan 50–55 méteres távolságot.
Az átkelés száraz időben is komoly fizikai megterhelést jelent, a monszun idején azonban a kockázat sokszorosára nő. A heves esőzések gyorsan megemelik a csatorna vízszintjét és felgyorsítják a sodrást, a hegyekből pedig hirtelen lezúduló víztömegek és villámárvizek is veszélyeztetik a gyerekeket. Ennek ellenére naponta vállalják az utat, mert nem akarnak lemondani az oktatásról, amely számukra a kitörés egyik legfontosabb lehetősége.
A tanulók váltóruhát is visznek magukkal, hogy az átkelés után száraz ruhában ülhessenek be az iskolapadba. A vízben viselt öltözékük rendszerint teljesen elázik vagy sáros lesz, így a túlparton át kell öltözniük. A Bamu-csatorna hiánya nemcsak a diákokat érinti: mintegy egy tucat környező falu lakói is nehezebben jutnak orvosi ellátáshoz és piacokra. A helyiek szerint egy híd nem kényelmi beruházás lenne, hanem alapvető, életmentő infrastruktúra, amely megszüntetné, hogy a gyerekeknek naponta az életük kockáztatása és a tanulás között kelljen választaniuk.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔