Rekordmennyiségű nehézhidrogént találtak a 3I/ATLAS anyagában
A James Webb űrtávcsővel rekordmagas deutérium–hidrogén arányt mértek a 3I/ATLAS csillagközi üstökös metánjában. A vizsgált metán mintegy 3,33 százaléka tartalmazott nehézhidrogént, ami hozzávetőleg tizennégyszerese annak az értéknek, amelyet a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökösön mért. Az eredmény a Naprendszerben közvetlenül vizsgált szerves molekulák között is kiugró: legalább 1,4-szer magasabb az eddigi legnagyobb értékeknél.
A kutatók 2025. december 22-én és 23-án elemezték az üstökös kómáját a Webb NIRSpec műszerével, amikor az objektum mintegy 2,4 csillagászati egységre járt a Naptól. A metán mellett metanolt, etánt, formaldehidet, vizet és szén-monoxidot is kimutattak; utóbbi aránya nagyjából 3,6-szorosa volt a vízének.
A deutérium aránya fontos információt adhat arról, milyen körülmények között alakultak ki az üstökös molekulái. Mivel a csillagközi metán D/H-arányát korábban szinte soha nem mérték közvetlenül, a kutatók más molekulák vizsgálatából próbáltak viszonyítási alapot teremteni. Modelljeik szerint bizonyos csillagkeletkezési régiókban és hideg molekuláris magokban 4–7 százalékos, vagy még magasabb érték is kialakulhat, így a 3I/ATLAS adata reálisnak tűnik. A kutatók ugyanakkor további kémiai modellekkel szeretnék ellenőrizni, hogy az eredmény pontosan milyen csillagközi környezetre utal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔