Már a 65 éves nyugdíjkorhatár előtt romolhat az egészségi állapot
A Központi Statisztikai Hivatal 2025-ös minták alapján közölt adatai szerint Magyarországon születéskor átlagosan 63,3 olyan évre lehet számítani, amelyet tartós egészségi korlátozottság nélkül tölthet el az ember. Ez azt jelenti, hogy az egészségügyi problémák átlagosan már a 65 éves, 2022 óta általános nyugdíjkorhatár elérése előtt megjelenhetnek. A korábbi években javult a mutató, a folyamat azonban megtorpant: a 2024-es eredmény után 2025-ben újabb visszaesést mértek, miközben az uniós átlag emelkedett.
A 2024-es nemzetközi összehasonlításban Magyarország 1,9 évvel maradt el az uniós átlagtól. A magyar férfiak 62,3 egészséges életévre számíthattak, szemben az uniós 64,8 évvel, a nőknél pedig 64,3 év állt szemben a 65,5 éves uniós értékkel. A frissebb hazai adatsor enyhe romlást jelez: a férfiaknál 62,3, a nőknél 64,2 egészséges év szerepel, míg a 2024-es hazai adatok még 62,5, illetve 64,5 évet mutattak.
Az uniós országok között nagy különbségek vannak. Olaszországban 73,4, Máltán 70,6, Görögországban 69,9 év volt a mutató, Lettországban viszont csak 52,5; az olasz és a lett érték között 20,9 év a különbség. Magyarország eredménye nem a legalacsonyabb, de az elhízás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a daganatos, szív- és érrendszeri, valamint mozgásszervi betegségek rontják az életminőséget. Ez a nyugdíjkorhatár esetleges további emelését is problematikussá teszi, mert a hosszabb munkában töltött időhöz nem látszik javuló egészségi háttér.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔