Dél-uráli nomádok is harcolhattak Nagy Sándor seregei ellen
A dél-uráli régió kora vaskori nomád törzseinek harcosai valószínűleg zsoldosként szolgálták az Óperzsa Birodalmat a Nagy Sándor vezette makedón hódítások idején. Szergej Szirotyin, az Orosz Tudományos Akadémia munkatársa szerint a Kr. e. 4. századi filippovkai leletkör gazdag kurgánjaiban talált perzsa luxustárgyak nem élénk kereskedelem bizonyítékai. Az ötvösmunkák inkább diplomáciai ajándékként vagy dinasztikus házasságok hozományaként kerülhettek a nomád elit birtokába, miközben a harcosokat katonai szolgálatért is jutalmazhatták.
A filippovkai sírokat gyakran a szarmatákhoz kapcsolják, ám Szirotyin szerint ez a megnevezés a Kr. e. 3. század előtt nem jelenik meg az antik forrásokban. A sírok ezért egy korábbi, önálló régészeti kultúrához tartozhattak, amelynek népessége kulturálisan és időben a későbbi szarmaták elődjének tekinthető. A kurgánok 1986 óta zajló kutatása során a királyi szkíta sírok gazdagságával vetekedő nomád elittemetkezéseket tártak fel.
A Viszokaja Mogila–Sztyugyenyikin Mar lelőhelyen jelenleg is folynak az ásatások. A Dél-Urál legnagyobb kurgánjától harminc méterre több mint ötszáz, főként lovas felszerelésből álló tárgyat találtak. A feltárt anyag egy aranyberakásos vaskardot, ezüst- és aranylemezekkel borított fatálat, valamint egy több mint ötszáz kilogrammos, ragadozómadár-fejekkel díszített bronzüstöt is tartalmaz. A lelőhelyet továbbra is veszélyeztetik az illegális kincskeresők.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔