Hogyan kezeli Európa a hibrid háborút?

Európai vezetők Oroszországot vádolják hibrid hadviseléssel, miközben Moszkva ukrajnai háborúja tovább tart. A kontinensen egyszerre több fronton érkeznek támadások: robbanóanyaggal megrakott drónok, szabotázsakciók, politikai beavatkozás és kibertevékenység. A helyzetet mégsem nevezik háborúnak. Oroszország tagadja a vádakat.

A hibrid hadviselés a hagyományos katonai konfliktustól abban különbözik, hogy a nyomás nem egyetlen, nyílt frontvonalon érvényesül. A fizikai rongálás és a drónokkal végrehajtott akciók mellett a politikai befolyásolás és a kiberterület is a küzdelem része, anélkül hogy hadüzenet vagy klasszikus fegyveres összecsapás keretezné az eseményeket. Az európai kormányok szerint ez a kevert eszköztár akkor is károkat okoz, ha a nyilvános beszédben senki sem mondja ki a háború szót.

Az Al Jazeera Inside Story műsorában szakértők azt elemezték, miben tér el a hibrid hadviselés a katonai konfliktustól, és hogyan léphetnek fel ellene az érintett országok. A beszélgetésben Patrick Bury, a University of Bath védelmi és biztonsági szakértője, Pavel Felgenhauer orosz védelmi és külpolitikai elemző, valamint Wolfgang Pusztai biztonságpolitikai és védelmi elemző vett részt. A vita központi kérdése, hogy Európa miként ismerheti fel a többirányú támadásokat, és milyen választ adhat, ha az eszközök a nyílt háború küszöbe alatt maradnak.