Törvénytelenül léphettek fel Seszták Miklós ellen a mentelmi jog megvonása előtt
Komoly eljárási és jogi aggályokat vet fel Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt fejlesztési miniszter őrizetbe vétele. A politikus jogi képviselője, Papp Gábor közlése szerint a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) munkatársai szeptember 28-án délelőtt 10 óra 54 perckor vonták intézkedés alá a volt minisztert a bíróság épületében. A képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló parlamenti határozat ugyanakkor csak jóval később, 11 óra 46 perckor jelent meg a Magyar Közlönyben, vagyis a hatóság már a hivatalos kihirdetés előtt cselekedett.
A fellépés körülményeit tovább bonyolítja, hogy Unger Anna, az NVVH elnöke ellentmondásos nyilatkozatokat adott: kezdetben a Magyar Közlönyben történő megjelenés kivárását állította, később viszont már úgy fogalmazott, hogy elegendőnek bizonyult az Országgyűlés elnökének szóbeli kihirdetése is. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása alapján ráadásul a házelnök hivatalos írásos értesítése csak egy héttel később, október 5-én jutott el a hatósághoz, amikor Seszták már letartóztatásban volt. Hack Péter büntetőjogász, az ELTE professor emeritusa hangsúlyozta, hogy a mentelmi jog a törvényhozás működését védi, emiatt kényszerintézkedést kizárólag hivatalos értesítés birtokában lehet alkalmazni, sajtóhírek alapján eljárni pedig abszurditás. A szakértő szerint mentelmi jogsértés történhetett, ami indokolná a parlamenti vizsgálatot egy induló hivatal súlyos eljárási hibája miatt.
A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanakkor visszautasította az eljárást érő védelmi bírálatokat, kifejtve, hogy a büntetőeljárási törvény a gyanúsítás előtti szakaszban a mentelmi joggal érintett személyek esetében sem zárja ki a leplezett megfigyelést és követést.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔