Az ENSZ szerint a mesterséges intelligencia tovább növelheti a globális egyenlőtlenséget
A mesterséges intelligencia elterjedése nemcsak technológiai, hanem fejlesztéspolitikai kérdés is: az ENSZ egyik vezető tisztségviselője szerint az egyenlőtlen hozzáférés tovább mélyítheti a gazdag és szegény országok közötti különbségeket. Tomas Lamanauskas, a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkárhelyettese úgy látja, hogy az MI az egészségügyben, az oktatásban, a közszolgáltatásokban, az iparban és a mezőgazdaságban is jelentős lehetőségeket kínál, ezekből azonban elsősorban azok az országok profitálhatnak, amelyek megfelelő infrastruktúrával, áramellátással, internetkapcsolattal és képzett munkaerővel rendelkeznek.
A különbségek már most is jól láthatók. Afrika és Latin-Amerika együtt mindössze a világ adatközponti kapacitásának 3,3 százalékával rendelkezik, miközben világszerte 2,2 milliárd embernek nincs internet-hozzáférése. Az ITU becslése szerint a digitális infrastruktúra hiányának áthidalásához 2030-ig 2,8 ezer milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség. A generatív MI-t a fejlett országok munkaképes korú lakosságának mintegy 29 százaléka használja, a fejlődő országokban viszont csak 16 százalék ez az arány.
A technológia a munkaerőpiacot is átalakítja: becslések szerint 90 millió állás megszűnhet, miközben 170 millió új jöhet létre, és 2030-ig a munkahelyi készségek mintegy 40 százaléka változhat meg. Fazl Barez, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint különösen a rutinszerű szellemi feladatok vannak veszélyben, de bizonytalan, hány teljes állás szűnik meg. További akadályt jelent a nyelvi egyenlőtlenség: az afrikai nyelveknek csak 7 százaléka jelenik meg MI-alapú fordítóeszközökben. Lamanauskas szerint az MI fejlődése nem állítható le, ezért inkább az infrastruktúrába, az oktatásba és a szabályozásba kell beruházni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔