Oroszország átalakítani kénytelen sarkvidéki gázkereskedelmét Európa lekapcsolása után
Az Európai Unió 2027. január 1-jétől hatályba lépő importtilalma miatt Oroszország kénytelen alapjaiban átszervezni a sarkvidéki Jamál-projektből származó cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítését és logisztikáját. A korlátozás felbontja a hosszú távú szerződéseket, miközben az európai piac az orosz LNG elsődleges célpontja maradt: az Urgewald elemzése szerint 2026 januárja és októbere között a jamali szállítmányok 81 százaléka Európába érkezett mintegy 8,7 milliárd euró értékben, ami már most meghaladja a 2025-ös teljes, 7,2 milliárd eurós összeget. Moszkva alternatív vevőket keres, elsősorban Ázsiában, ami lényegesen hosszabb utakat, megnövekedett üzemeltetési költségeket és ritkább fordulókat jelent a hajóknak.
A szállítási útvonalak átalakítása komoly technikai akadályokba ütközik. Oroszország az északi tengeri útvonalon kívánja kelet felé irányítani a gázt, azonban mindössze 15 olyan speciális jégtörő tartályhajóval rendelkezik, amely télen is képes navigálni a fagyos vizeken. Bár a Roszatom tervei szerint 2027 elejétől egy új atomjégtörő segítené az egész éves közlekedést, 2018 óta mindössze 11 hajó teljesítette a téli keleti átkelést, ráadásul az esetleges sérüléseket az európai dokkok szankciói miatt már nem lehet a kontinensen javítani. Szakértők szerint felmerülhet a közvetítő országokon – például Törökországon vagy Kínán – keresztüli virtuális gázcsere lehetősége is, miközben az EU-elnökségre készülő Litvánia az elosztópontok és kikötők szigorúbb ellenőrzését sürgeti a kikerülési kísérletek ellen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔