Biztos, hogy el fognak kezdeni keresni politikusok, politikusok rokonaira, felmenőire vonatkozó információkat
Cseh Gergő Bendegúz történész, levéltáros, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója a Telexnek arról beszélt, hogy az ügynökakták nyilvánossága régóta betokosodott sebet próbál kitisztítani: a folyamat fájdalmas, de szerinte nagyobb kárt okozott, hogy eddig nem történt meg. November 4-én három irattípust hoznak nyilvánosságra; a több mint 9000 beszervezési dossziét – összesen közel egymillió oldalt – 2027. február 25-ig teszik közzé, mert a törvény szerint a megfigyeltek, a rendszer áldozatainak adatait törölni kell. A hálózati személyeknél a szexuális szokásokra, orientációra, egészségi állapotra és káros szenvedélyre vonatkozó adatok sem kerülhetnek ki. Az ügynökök jelentései, a munkadossziék később sem lesznek nyilvánosak; az érintettek a levéltárhoz fordulhatnak. A főigazgató szerint biztosan elkezdenek majd politikusokra, rokonaikra és felmenőikre vonatkozó adatokat keresni. A mostani számítások szerint 60 ezer nevet tesznek közzé; a Rákosi- és Kádár-korszakban 150–160 ezer lehetett a hálózati személyek száma, a beszervezési dossziéknak csak a tizede van meg, a legnagyobb iratvesztés 1956-ban volt. Évente eddig 4000 kérelem érkezett, a forgalom nőni fog, az adatszolgáltatás lassulhat; az informatikai hátteret a NISZ Zrt. biztosítja. A levéltár nem nyomozó hatóság: a hitelességet garantálja, a valóságtartalmat nem vizsgálja, helyesbítéseket viszont digitalizálva a karton mellé tehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔