Aszály után megnőtt az érdeklődés a kerti kutak iránt
Az idei, 2026-os aszály után egyre több kerttulajdonos fontolgatja, hogy saját kútból locsoljon a vezetékes víz vagy az esőre várás helyett. Báthy Attila sziráki, Nógrád megyei kútfúrómester a HelloVidéknek azt mondta, tapasztalataik alapján idén nagyjából 20–30 százalékkal nőtt az érdeklődés a munkáik iránt. A szárazság nem mindenhol ugyanúgy hat: elsősorban a talajhoz közeli vízkészletek és a sekélyebb, ásott kutak érzékenyek, és országszerte több helyen ezekből teljesen elfogyott a víz.
Magyarországon a felszín alatti vizek elhelyezkedése nagyon változatos. A folyók menti kavicsteraszok sok vizet tárolhatnak, de a vízszintjük a folyók állásával együtt mozog. Még egy kisebb térségen belül is nagyok a különbségek: Ózd környékén a következő vízadó réteg Báthy szerint akár 300–400 méteres mélységben is lehet, ami kertlocsolásra már nem feltétlenül gazdaságos. Általában nem lehet megmondani, az ország melyik részén milyen mélyre kell fúrni; mindig az adott ingatlan földtani adottságait kell nézni.
A kúttípusnál a mélység mellett a vízigény is számít. Az ásott kút nagy átmérője miatt vízgyűjtőként működhet, ha a beszivárgás lassú, de ez nem folyamatos ellátás: a felhasznált készlet után várni kell a feltöltődésre. A fúrt kút kisebb átmérőjű, mélyebb rétegeket is elérhet, és megfelelő vízadó képesség esetén olcsóbb is lehet. A költséget a talaj szerkezete, keménysége, a mélység és a technológia együtt határozza meg; a Balaton-felvidék vörös homokköves területein kalapácsos fúrásra is szükség lehet, ami jelentősen megdrágítja a munkát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔