Szűz Mária szerepe a kármelita rend életében
A kármelita rend lelkiségében Szűz Mária nem csupán tisztelt védőszent, hanem az egész hivatás meghatározó alakja: Édesanya, Királynő, idősebb Nővér és lelki Tanítómester. Jozefa-Terézia OCD nővér elmélkedése szerint a sarutlan kármeliták Mária szeretetére és tiszteletére szentelt közösségként vele együtt törekednek az evangéliumi tökéletességre. A rend máriás önazonosságát a „Carmelus totus marianus”, vagyis „a Kármel egészen máriás” kifejezés foglalja össze.
A Kármel hegyén élő remeték már a kezdetektől Máriának szentelték kápolnájukat, és a rend tagjai benne látták életformájuk tökéletes példáját. Követése nem merül ki külső áhítatgyakorlatokban: a kármelita lelkiség szerint Mária alázata, tisztasága, engedelmessége, csendes szemlélődése, Isten akaratára való teljes ráhagyatkozása és szolgáló szeretete formálja az Istennel való egyesülés útját.
Az elmélkedés hangsúlyozza, hogy Mária tisztelete nem helyettesíti a Krisztus-követést, hanem annak élő példája. A Szentírásból egy egyszerű, Istenre figyelő és a földi zarándokutat hűségesen végigjáró asszony képe bontakozik ki. A kánai menyegzőn elhangzott felszólítása – „Tegyétek, amit Fiam mond!” – a kármelita és minden keresztény számára a hiteles tanítványság iránytűje. Mária ezért a szerzetesek, a világi kármeliták és minden megkeresztelt ember számára az életszentségre vezető útmutató.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔