A 2027-es költségvetés az euróbevezetést célként emeli, a 2032-es határidő azonban bizonytalan
A benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat az euró bevezetését kifejezett gazdaságpolitikai célként rögzíti: a kormány arra törekszik, hogy Magyarország 2030-ra megteremtse a közös valuta gazdasági és költségvetési feltételeit. A dokumentumban nincs hivatalos menetrend és csatlakozási céldátum, így a 2032-es belépés nem kötelező vállalás. Ezt a dátumot Kármán András pénzügyminiszter vetette fel október 20-án a Reutersnek: ha a hiány 2030-ra a GDP 3 százaléka alá szorul, két évvel később megnyílhat az út.
A 2026 és 2027 közötti 2,6 százalékpontos hiánycsökkenésből 1,4 százalékpont egyszeri tételek kifutásából és nem tartós hatásokból, 1,2 százalékpont tartós intézkedésekből származna. Az euróhoz a hiány tartósan alacsony szinten tartása kell. A 2027-es 4,9 százalékos és a 2030-as 2,8 százalékos cél között további 2,1 százalékpontos javulás kellene, de 2028–2030-ra a javaslat nem közöl éves hiánycélokat. A Költségvetési Tanács a 2027-es célt összességében megalapozottnak tartotta, több intézkedés megvalósítását azonban bizonytalannak ítélte; ezek elmaradása később nagyobb korrekciót tehet szükségessé.
A GDP-arányos államadósság négy év alatt 2,6 százalékponttal csökkenne. A maastrichti 60 százalékos küszöb felett is teljesíthető az adósságkritérium, ha a ráta megfelelő ütemben mérséklődik; a 2024-ben átalakított uniós szabályok a középtávú nettó kiadási pályát és a fenntarthatóságot is vizsgálják. 2027-ben a központi kormányzat adósságának 31,4 százaléka lehet devizában, az euró 10 forintos árfolyamváltozása körülbelül 0,7 százalékponttal módosíthatja a GDP-arányos rátát. A kamatkiadások 2026-ban a GDP 3,9, 2027-ben 3,8 százalékát tehetik ki; a magas adósság a növekedés, a kamatok és a forint miatt kockázatot hordoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔