Kína utolsó császárának bukása
1923 tavaszán a pekingi Tiltott Város falai között különös, átmeneti világ működött. Kína 1912 óta köztársaság volt, Puyi azonban továbbra is névleges császárként élt a palotakomplexumban. A Csing-dinasztia utolsó uralkodóját 1908 decemberében, alig kétévesen avatták fel, majd hatéves korában lemondatták, miközben a Tiltott Városból nem távozhatott. Feleségével, a szintén tizenhat éves Wanrong császárnéval együtt a „Nagy Belső” elszigetelt, fényűző, mégis zárt világában próbáltak életet kialakítani.
A császári pár 1922-es esküvője volt Peking utolsó nagy császári látványossága: Wanrong bevonulását hajnalban ezrek figyelték, aznap éjjel pedig több mint ötszáz év után először zárta be kapuit a Tiltott Város úgy, hogy Kínának már nem volt tényleges császára. A palotában még jelen voltak a császári család tagjai, udvaroncok, őrök és mintegy ezer eunuch, miközben odakint a fiatal köztársaság a politikai zűrzavarral és a hadurak uralmával küzdött.
Ebben a közegben alakult ki a négy szereplő közös tavaszi időtöltése a császári kertben. Puyihoz és Wanronghoz Reginald Johnston, a császár skót oktatója, valamint Isabel Ingram, a császárné amerikai angoltanára csatlakozott. Teáztak, dim sumot és egy német pékségből rendelt krémes süteményeket fogyasztottak, miközben Ingramot a hagyományos mandzsu viseletbe öltöztették. A magnóliák illata, a klasszikus ruhák és a modern angol nyelvórák együtt egy eltűnő birodalom utolsó, különös mindennapjait rajzolták ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔