Costa: olyan új uniós adókat kell kitalálni, amiket a tagállamok nem vetnek ki már ma

António Costa, az Európai Tanács elnöke 25 európai fővárosban tett egyeztetőkörútja után a Politicónak adott interjújában először foglalta össze, hogyan lehetne megoldani az EU következő hétéves költségvetésének egyik legégetőbb kérdését: az új, uniós szintű adókból, az úgynevezett saját forrásokból származó bevételekét. Costa szerint a tagállamok akkor támogatnák nagyobb eséllyel az új uniós adókat, ha azok olyan területekről hoznának pénzt, amelyeket a nemzeti kormányok jelenleg nem adóztatnak — így az uniós adó valóban új bevételt jelentene, nem pedig a nemzeti adóbevételek elvonását. Ezért támadják több kormány a dohányadó ötletét is: a dohányt minden tagállam adóztatja már, így egy uniós dohányadó csak csökkentené a hazai bevételeket, miközben például a vaporekre és az e-cigarettákra még sok országban nincs adó, így azok megadóztatása ténylegesen új pénzt hozna.

Costa a kriptovaluták megadóztatását különösen ígéretesnek tartja, mert a szektor ma az egész unióban adómentes, és szerinte mindenki egyetért abban, hogy méltányos adóztatásra lenne szükség — ám még megoldatlan technikai kérdések állnak az útban. A digitális adó összetettebb ügy: az országok megosztottak annak kiterjedéséről és konstrukciójáról, sokan az uniós szinten működő nagyvállalatokat célzó, Németország által is ellenzett CORE-adóba illesztenék be, mások elvetik az egész gondolatot. Az Európai Parlament emellett online szerencsejátékra és nagy digitális cégekre is javasolt új adókat. Ha nem sikerül új forrásokat találni, a tagállami befizetéseket kellene emelni vagy a kiadásokat csökkenteni — Costa szerint a nemzeti befizetéseket ésszerű keretek között kell tartani, ezért hihető adócsomagra van szükség. Az év végéig meg kellene állapodni, mert 2027-ben Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Lengyelországban választások jöhetnek, amelyek megbéníthatják a tárgyalásokat.

A Bizottság tavalyi eredeti javaslata öt új adót tartalmazott, évi több mint 60 milliárd euró várható bevétellel, de a kormányok elutasították az őket aránytalanul sújtó opciókat; a szennyező vállalatok bevételeinek költségvetésbe csatornázását Lengyelország és más keleti országok vetik el. A ciprusi elnökség már 32 milliárd eurót faragott le az eredeti javaslatból, a soros tanácsi elnökséget betöltő Írország pedig októberre készít új tárgyalási csomagot, miközben Németország és más kormányok további, százmilliárd eurós nagyságrendű csökkentéseket követelnek. Costa figyelmeztetett: a védelmi kiadásokra, a versenyképességre és a mezőgazdaságra senki sem akar vágni, ezért a kormányoknak engedniük kell piros vonalaikból — ahogy fogalmazott, az elégedetlenséget is meg kell osztani, akárcsak az európai beruházások hasznát.