Kína és Oroszország bővíti az áruforgalmat az Északi-tengeri hajózási útvonalon
Moszkva és Peking megállapodott az északi-sarki hajózási folyosók teherforgalmának bővítéséről, a kikötői szolgáltatások fejlesztéséről és sarki hajók építéséről, válaszul az EU új arktiszi stratégiájára. Európa mozgástere azonban korlátozott: Moszkva felügyeli az Északi-tengeri útvonal tranzitdíjait, engedélyeit és atomjégtörőit, míg Kína az árualapot és az ipari hátteret adja.
A közel-keleti zavarok közepette az északi folyosó gyors alternatívát kínál: a Fertmax FZCO adatai szerint az Ázsia és Európa közötti menetidő 18–22 napra rövidül, ami 35 százalékos megtakarítás a szuezi 28–35 naphoz képest. Moszkva a szankciók miatt kieső piacait pótolva Ázsiába terelheti energiaexportját, Peking pedig mérsékelheti a tengeri szűk keresztmetszetek kockázatát. David Roche, a Quantum Strategy & Geonomics elemzője rámutatott: a folyamat elsősorban Oroszország Kínától való gazdasági függését mélyíti.
Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő a jégtörőkapacitások bővítését és a tenger alatti kábelek védelmét sürgeti, ám a nyugati cégeknek a szankciók és biztosítási akadályok miatt nem vonzó az útvonal. A forgalom ráadásul ma még csekély: David Roche szerint a világkereskedelem mintegy 0,3 százalékát adja, és a Rosatom adatai alapján 2025-ben a globális 12,72 milliárd tonnából csupán 37,02 millió tonna áru haladt át az útvonalon, amelyből mindössze 3,2 millió tonna volt a tranzit.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔