Mélyrepülésben Kína demográfiája, súlyos gazdasági és politikai kihívások előtt az ország
Kína súlyos demográfiai válsággal és elöregedéssel néz szembe, amely az egykori egykepolitika következményeként alapjaiban fenyegeti az ország gazdasági és politikai stabilitását. A lakosságszám a 2021-es 1,4 milliárdos csúcs után évente 3-4 millióval csökken, a 2040-es évekre pedig az évi népességvesztés elérheti az egy százalékot is. Ezzel párhuzamosan a 65 év felettiek aránya két évtizeden belül megduplázódik, miközben az Egyesült Államokban ez a mutató csupán 19-ről 23 százalékra emelkedik.
A demográfiai hanyatlást súlyosbítja a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága: a
<truncated 59 bytes>
imerülhet. Bár 2024-ben fokozatos korhatáremelést jelentettek be, a 2040-ig bevezetendő új határok (férfiaknál 63, nőknél 55, illetve 58 év) még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak majd globálisan. Emellett a társadalmi egyenlőtlenség is óriási: 2022-ben a 138 millió városi nyugdíjas évi átlag 6080 dollárt kapott, míg 175 millió vidéki társa mindössze 345 dollárból gazdálkodhatott.
A kihívások kezelését nehezíti a politikai rendszer merevsége. A Kínai Kommunista Párton belül szűkült a mozgástér, miközben a hatalom Hszi Csin-ping kezében összpontosul, aki 2027-ben már negyedik pártfőtitkári ciklusára készül. A vezetés halogatja a reformokat, pedig az exportra termelés mellett elengedhetetlen lenne a belső fogyasztás élénkítése és a szociális háló érdemi bővítése.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔