Univerzum: egy korai kvazárpáros megkérdőjelezi a fekete lyukak keletkezésére vonatkozó modellt
A Nāpōwawāʻenakaulua néven ismert kvazárpár, a J1602+4228A és a J1602+4228B, 1,5 milliárd, illetve 400 millió naptömegű szupermasszív fekete lyukat rejt. A Földtől mért távolság alapján a J1602+4228AB rendszer az ősrobbanás után mindössze 900 millió évvel alakulhatott ki. Az ősrobbanás kozmológiai képében az ismert univerzum nagyjából 13,8 milliárd éve szupersűrű, forró szingularitásból indult a kozmikus inflációval; a tér és az idő előtte nem létezett, a fő bizonyíték a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás.
A pár a kozmikus hajnalból ismert harmadik kvazárpár: ekkor az első csillagok, galaxisok és fekete lyukak még fiatalok voltak. Rendkívüli tömegük próbára teszi a nagy léptékű kozmikus struktúrák kialakulásáról szóló elképzeléseket. Dr. Silvia Onorato, az NSF NOIRLab posztdoktori kutatója, a The Astrophysical Journal Letters november 10-i tanulmányának vezető szerzője a Sci.News szerint azt mondta: nincs végleges elméleti magyarázat arra, hogyan létezhet akár egy ilyen óriási kvazár is az univerzum ilyen korai szakaszában – nemhogy kettő. A párt az univerzum korának nagyjából egy tizenharmadánál figyelték meg, a benne lévő fekete lyukak pedig olyan hatalmasak, mint a ma láthatók.
A felfedezés a NASA, az ESA és a CSA James Webb űrtávcsövének közeli infravörös spektrográf-integrált mezőegységével (NIRSpec IFU) történt. A Gemini North GNIRS-utánkövetése különálló objektumként azonosította a két kvazárt, a GMOS további adatokat adott. A kutatók szerint a pár a korai univerzum anyagsűrűségi mezejének szélsőséges csúcsát jelezheti, ahol a galaktikus kölcsönhatások egyszerre táplálták a csillagkeletkezést és a fekete lyukak gyors növekedését. A szupermasszív fekete lyukak tömege százezer és tízmilliárd naptömeg közé esik, és szinte mindig galaxisok magjában vannak, kialakulásuk a galaxisokéhoz kötődik. Ilyen tömeghez a hagyományos modell szerint sokkal több idő kellene. A rendszer természetes laboratórium a legelső hatalmas galaxisok és központi fekete lyukaik közvetlen kölcsönhatásos összeállásának megértéséhez.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔