Az idei szuper-El Niño tovább súlyosbíthatja a globális éhezést
A világ egy szuper-El Niñóban van: a jelenség már beszárította a folyókat, felborította az akvakultúrát, és aszállyal vetette vissza a termést, az élelmezésbiztonsági szervezetek pedig még keményebb időszakra figyelmeztetnek. A 19. század végén az egyik legerősebb El Niño Ázsiában, Brazíliában és Afrikában többéves aszályt és globális éhínséget szított: mintegy 50 millió ember, a Föld akkori népességének 3 százaléka halt meg. 2015 után Dél-Afrikában a gabonahozam 20 százalékkal maradt el a megszokottól, Etiópia egyes részein 90 százalékos volt a visszaesés. Az idei ciklus egy mutató szerint már erősebb a korábbi csúcsoknál, és tovább nő: a kora télre várt tetőzéskor a trópusi Csendes-óceán felszíni felmelegedése ezeréves rekordot is megközelíthet. A Világélelmezési Program augusztusban azt jelezte, hogy 2027 végéig további 49 millió ember kerülhet akut élelmiszer-bizonytalanságba, a létszám így 274 millióra nőhet. Októberben a középső trópusi Csendes-óceán felmelegedése 3,5 Celsius-fokra emelkedett, a korábbi rekord körülbelül 2,75 volt. A berkeley-i Zeke Hausfather szerint műtrágya- és energiaköltség, valamint trópusi aszály egyszerre sújt. Egy 2014-es vizsgálat szerint az El Niño a szóját akár 5 százalékkal javíthatja, a kukoricát, a rizst és a búzát akár 4 százalékkal visszaveti; 1980 óta Dél-Afrika kukoricatermése El Niño-években átlagosan mintegy 28 százalékkal marad el. David Lobell (Stanford) szerint a szűk piacokon egy aszály súlyosabb. Az élelmiszerárak körülbelül húsz éve emelkednek. Február végén az Egyesült Államok és Izrael iráni csapása hónapokra szinte leállította a Hormuzi-szoros forgalmát, az energiaárak megugrottak, a műtrágyaellátás beszűkült – a Közel-Kelet a világ műtrágyájának mintegy negyedét adja –, miközben az ukrajnai háború a fűtőanyagot és a fekete-tengeri búzaszállítást is nehezíti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔