Agyhullámokból rekonstruálták az elképzelt dallamok szerkezetét
Dél-koreai kutatók olyan gépi tanulási modelleket fejlesztettek, amelyek agyhullámokból képesek felismerni az elképzelt dallamok alapvető szerkezetét. A modellek nem az egyes hangok pontos frekvenciáját próbálták meghatározni, hanem azt vizsgálták, hogyan követik egymást a hangmagasságok. Így a hangtalanul felidézett zene emelkedő és ereszkedő dallamíve is rekonstruálhatóvá vált.
A vizsgálatban tíz, gyógyszeresen nem kezelhető epilepsziában szenvedő beteg vett részt. Mindannyiuk agyába már korábban elektródasorokat ültettek be klinikai megfigyelés céljából, ezért a kutatók közvetlenül az agykéreg elektromos aktivitását rögzíthették. A résztvevők ismert gyermekdalokból, például a Yankee Doodle-ből hallgattak részleteket három különböző hangnemben, majd az első két ütem után magukban elképzelték a következő kettőt. A kísérlet végén hangosan el is dúdolták a dallamot.
A kutatók főként a 60 és 150 hertz közötti, úgynevezett magas gamma-aktivitást elemezték, különösen a hangfeldolgozásban fontos felső halántéki tekervény területén. A fél másodperces szakaszokhoz hat relatív hangmagasság-osztályt rendeltek, a Do, Re, Mi, Fa, Sol és La szolmizációs hangokat. Az új felvételeken a modell átlagosan 26 százalékos pontossággal azonosította az elképzelt hangokat, miközben a véletlen találat esélye 16 százalék volt. Ez arra utal, hogy az agyi jelekből valóban kinyerhető zenei információ, bár a módszer egyelőre kis mintán és invazív felvételekkel működött.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔