Egyre több önkormányzat küzd csődveszéllyel; Dunaújváros a fizetésképtelenség határán
Egyre több magyar városban okoz gondot a bérek és a közszolgáltatások finanszírozása: egyes önkormányzatok a fizetésképtelenség határára kerültek, mások hitellel, adóemeléssel és megszorításokkal készülnek 2027-re. A kormányfő októberben jelezte, hogy jövőre 15 százalékkal csökkentené a szolidaritási hozzájárulást, ez azonban önmagában aligha oldja meg a pénzügyi feszültségeket.
Dunaújvárosban Medgyesi Miklós kabinetvezető csütörtökön számolt be arról, hogy a város a fizetésképtelenség határán áll. Az önkormányzat már októberben legalább 4 milliárd forintos rendkívüli állami támogatást kért, különben januárban a városi intézmények működése és több száz dolgozó bére is veszélybe kerülhet. A Dunaferr összeomlása és a különleges gazdasági övezet miatt becslésük szerint 18–20 milliárd forint adóbevételtől estek el. Az övezet 2025 elején megszűnt, a korábbi bevételmegosztás mégsem lépett újra életbe, így a város továbbra sem részesül a Hankook és az iváncsai ipari park adóiból. Közel 7 milliárd forintot követelnének vissza Rácalmástól és Iváncsától 2025–2026-ra; a közgyűlés november 12-én törvénymódosítást kezdeményezett. 3,8 milliárd forintos hitelt is jóváhagytak lejáró tartozások kiváltására, ehhez kormányzati hozzájárulás kell. A bankok bevételnövelést várnának, a város a lakossági adóterhek emelését szeretné elkerülni. Pintér Tamás polgármester Magyar Pétertől is segítséget kért; a miniszterelnök elfogadta a személyes egyeztetésre szóló meghívást, de még nem közölte, mikor utazik Dunaújvárosba.
Hevesen november 16-án adósságrendezést kezdeményeztek, miután a Magyar Államkincstár 288 millió forintos inkasszót nyújtott be; Sveiczer Sándor polgármester szerint a követelés egy 2019-es, 350 millió forintos strandfejlesztési támogatás vitatott elszámolásához kapcsolódik. Az idei költségvetésben 135,4 millió forintos működési hiány szerepelt, novemberben valamivel több mint 20 millió forint rendkívüli támogatást kaptak. Tarnazsadányban az eljárás már folyik: az Egri Törvényszék júliusban rendelte el az adósságrendezést, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. csődbiztost jelölt ki.
Pécsen november 12-én legfeljebb 3,9 milliárd forintos folyószámlahitel-keretet hagytak jóvá; a havi működési kiadás közel 3,7 milliárd forint, az adóbevételek később érkeznek. A Fidesz frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy megfelelő finanszírozás nélkül januárban a bérkifizetések is veszélybe kerülhetnek. A város 4,7 milliárd forint rendkívüli támogatást igényelt, de csak 119 milliót kapott. Szolnok 3 milliárd forintos folyószámlahitel-keretet hagyott jóvá 2027-re szeptember végéig, utána 300 millióra csökkenne; az építményadó emelésétől mintegy 600 millió forint többletet várnak, elsősorban nagyobb üzletektől, telephelyektől, valamint pénzügyi, távközlési és energiaellátó cégektől. A Tiszaligeti Élményfürdő öthónapos bezárását Györfi Mihály polgármester egy újabb szakértői vélemény alapján visszavonta.
Budapest októberben 120 milliárd forintos állami támogatásról állapodott meg a kormánnyal, ezzel elkerülve a fizetésképtelenséget. Karácsony Gergely vállalta a szolidaritási hozzájárulás miatt indított perek visszavonását, a parkolás üzemeltetése és bevételei a kerületektől a fővároshoz kerülnek. A 120 milliárdból 90 milliárd az idei szolidaritási hozzájárulásra megy, 30 milliárd más tartozásokra. Költségvetési felügyelőt rendelnek a fővároshoz, amelynek jövőre legalább 20 milliárd forinttal kell csökkentenie a működési kiadásait.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔