Szakértők szerint az ENSZ válságban van a New York-i közgyűlés előtt

Világvezetők New Yorkban gyűlnek a 81. ENSZ-közgyűlésre, miközben szakértők szerint a szervezet finanszírozási, relevancia- és Biztonsági Tanács-blokád okozta létkrízissel küzd. Az Egyesült Államok és Oroszország képes a tanácsot a saját akaratához hajlítani. A testületet azzal vádolják, hogy nem állította meg azt, amit saját szakértői gázai népirtásnak neveztek. Daniel Forti, az International Crisis Group ENSZ-ügyekért felelős vezetője szerint a kis államok, középhatalmak és néhány nagyhatalom vezetői is a globális párbeszéd platformjának tartják a közgyűlést.

Az ENSZ Irán háborúitól Szudán és Mianmar katasztrófáiig több konfliktussal foglalkozik. Ukrajnában 2026 első nyolc hónapjában az ENSZ szerint több civil halt meg, mint 2025 egészében; a NATO-hatalmak a saját országaikra átcsapó hatásoktól tartanak. Oroszország többször vétózott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán ötödik alkalommal szólalt fel a teljes körű invázió óta, és a gazdasági intézkedések szigorítását kérte Moszkva ellen.

Gázában az ENSZ Izrael magatartását népirtásnak minősítette, de alig tudott érvényt szerezni: a tanácsi határozatokat megvétózták, a segélyszervezeteket Izrael felelősségre vonás nélkül vette célba. Az Egyesült Államok, Izrael és Irán háborúja globális gazdasági hatásokkal jár, és Jement ismét polgárháborúval fenyegeti. Alanna O’Malley, az Erasmus Egyetem globális kormányzás tanszékének vezetője szerint a vétó megbénítja az ENSZ-t. António Guterres főtitkár az Al Jazeera James Baysnek az élelmiszerhez jutás romlásáról, emelkedő üzemanyagárakról és globális inflációról beszélt. Forti szerint nagy megállapodások aligha születnek, de a 193 tagállam itt egyenlő. Egy 1950-es, a koreai háborús holtpontból származó határozat lehetővé teszi a megvétózott ügyek közgyűlési vitáját; 2022-ben a P5 — Kína, Franciaország, Oroszország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok — vétóját a közgyűlés előtt kell megindokolni. O’Malley szerint 2023 és a gázai háború óta példátlan többségi szavazások kérdőjelezik meg a tanácsot. Trump amerikai elnök Béketanácsa (Board of Peace) kevés célt ért el, de tanácsi jóváhagyást kapott, és a segélyosztást, menekültügyet is magához vonná; Trump szankciókat vetett ki az ENSZ különleges jelentéstevőire és szervezetekre.