Lehetőség és hosszú távú teher is lehetne egy budapesti olimpia
Egy esetleges budapesti, 2036-os olimpia szervezése jelentős városfejlesztési lehetőséget, ugyanakkor hosszú távú pénzügyi terhet is jelenthetne. A sajtóhoz eljutott pénzügyi tervezet szerint a magyar állam mintegy 184 milliárd forintot vállalna, ami a teljes költség körülbelül 10 százaléka lenne. A korábbi játékok tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a pályázati szakaszban becsült összegeket gyakran meghaladják a végső kiadások.
Barcelona 1992-ben az olimpiát átfogó városfejlesztés részeként használta fel: közlekedési beruházások, új közterek, a tengerpart átalakítása és korábban elhanyagolt területek megújítása segítette a várost abban, hogy nemzetközileg is meghatározó célponttá váljon. London 2012-ben elsősorban a keleti városrészt fejlesztette, és a játékok előtt nőtt a turizmus, valamint a foglalkoztatás. A hosszú távú eredmények azonban korlátozottak maradtak: az olimpia 5,2 milliárd dollár bevételt hozott, miközben 16,8 milliárd dollárba került.
A legutóbbi párizsi olimpia takarékosabb megoldást alkalmazott. A szervezők meglévő, sokszor eredetileg nem sportcélra épült helyszíneket egészítettek ki ideiglenes létesítményekkel, így a rendezvény költsége 8,7 milliárd dollár, mintegy 2,8 ezer milliárd forint lett. Ezzel szemben Rio 2016-os olimpiája körülbelül 7,7 ezer milliárd forintba került, miközben számos stadion és fejlesztés mögött nem maradt működőképes hasznosítási terv. Athénban a 2004-es játékok 3,1 milliárd dolláros költsége után több létesítmény üresen maradt vagy leromlott, és Kiriákosz Micotákisz idén júliusban további 186 millió dolláros kiadást jelentett be az elhagyott sportinfrastruktúra miatt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔