Agyi PET-vizsgálatok: a hosszú COVID dopaminneuronokat károsíthat

A torontói Centre for Addiction and Mental Health (CAMH) agyi PET-vizsgálattal mutatta ki, hogy a hosszú COVID a dopamint felszabadító idegsejtek károsodásával jár; a szerzők szerint ez a legerősebb eddigi bizonyíték. Az eBioMedicine-ben közölt eredmények magyarázatot adhatnak a tartós fáradtságra, a motivációhiányra, a lassabb mozgásra és a memóriazavarokra. A tünetek a fertőzés után legalább három hónapig fennállnak, a világnépesség mintegy 5 százalékát, Kanadában csaknem 2 millió embert érintik; gyakori az agyköd és a levertség is, bizonyítékokon alapuló kezelés pedig egyelőre nincs.

A kutatók a dopaminneuronok épségét jelző, ismert markert hasonlították össze hosszú COVID-os és egészséges résztvevőkben. A marker lényegesen alacsonyabb volt a striatum minden fő területén. A striatum a motivációt, a mozgást és a gondolkodást szabályozza; az alacsonyabb szint a dopaminidegvégződések ritkább sűrűségére utal. A ventrális striatum csökkenése erősebb motivációvesztéssel, a dorzális putamené lassabb mozgással, a caudate putamené memóriagondokkal járt együtt.

Jeffrey Meyer, a Brain Health Imaging Centre vezető kutatója szerint ez a sérülés más neurológiai betegségekben is hasonló tüneteket okoz. Ugyanez a csoport korábban szokatlanul magas agyi gyulladást mért, különösen a dopaminneuronokban gazdag régiókban; a két vizsgálat a tartós gyulladás és a dopaminrendszer károsodása közti kapcsolatot sejteti. Meyer szerint a hosszú COVID legalább részben a dopaminrendszer zavara, ezért érdemes lehet a dopaminneuronok működését felerősítő szereket — dopamin-prekurzorokat és a dopaminanyagcsere gátlóit — új célra alkalmazni.