A hiánycsökkentés önmagában nem elég a sikeres magyar euróbevezetéshez
A magyar euróbevezetés lehetősége rövid idő alatt került sokkal közelebb a piaci szereplők gondolkodásában: egyre többen már a 2030-as évek első felére várják a közös pénz átvételét. Ehhez azonban az idei, várhatóan a GDP 7–7,5 százalékát elérő költségvetési hiányt jelentősen csökkenteni kell, és a következő években is hiteles hiánylefutásra lesz szükség. A friss költségvetési tervek ezért kiemelt figyelmet kapnak a befektetőktől.
A magyar állampapír- és forintpiac az elmúlt hetekben kedvezően alakult. Szeptember vége óta mérséklődtek a hazai hozamok, október közepére az ötéves szint bőven 5,5 százalék alá került, a német tízéves kötvényhez képest fennálló felár pedig 200 bázispont alá szűkült. A magyar hozam már megközelítette a cseh szintet, amely alá korábban még nem sikerült kerülnie. Az euró a 360–370 forintos sáv alsó felében mozgott, vagyis a forint erősödött.
A közös fizetőeszköz egyik legfontosabb előnye a nominális kamatok és a finanszírozási költségek tartós csökkenése lehet. Ugyanakkor a forint árfolyamának volatilitása továbbra is nagyobb a cseh koronáénál és a lengyel zlotyénál, miközben a magyar hozamfelárak hónapok óta a lengyel szint alatt vannak. Ez arra utal, hogy a devizakockázatot nem kizárólag a költségvetési hiány határozza meg: az euró sikeres bevezetéséhez a pénzügyi stabilitás szélesebb feltételeit is meg kell teremteni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔