A korai elhanyagolás zavarokat okozhat a serdülőkori agyi finomhangolásban
A kora gyermekkori súlyos elhanyagolás tartós nyomot hagy a serdülőkori agyműködés fejlődésén – mutat rá a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány. A Marta Andujar (National Institute of Mental Health) által vezetett kutatócsoport a bukaresti korai intervenciós projekt keretében 163 romániai fiatalt vizsgált: 52 gyermeket minőségi nevelőszülői ellátásba helyeztek két és fél éves koruk előtt, 51-en állami intézményben maradtak, míg 60-an olyan kontrollcsoportot alkottak, akik soha nem éltek intézményes keretek között.
A résztvevőket átlagosan 12,7, 16,9 és 23,3 éves korban mérték fel EEG-vel egy figyelmet és önkontrollt igénylő Flanker-feladat során, amely a zavaró ingerek kiszűrését vizsgálja. A kutatók azt modellezték, hogy a serdülőkori idegrendszeri finomhangolás és a szinaptikus nyesés révén milyen gyorsan csillapodnak az agy pillanatnyi aktivitási kilengései. Bár az agyműködés stabilizációja az életkor előrehaladtával minden csoportban gyorsult, az intézményi háttérrel rendelkező fiataloknál ezek a kilengések jóval lassabban tértek vissza a megszokott alapmintázathoz, mint a családban nevelkedett társaiknál.
A nevelőszülői gondoskodás nem hozott egyértelmű javulást ebben a neurális stabilitási mutatóban az intézményben maradtakhoz képest. A viselkedési eredmények terén a kontrollcsoport pontosabban teljesített mindkét intézeti csoportnál, és a nevelőszülők nyújtotta támogatás csupán szerény mértékben javította a kombinált sebesség- és pontossági eredményeket. A vizsgálat rámutatott, hogy az elhúzódó idegrendszeri kilengések 16 és 21 éves korban már közvetlenül hozzájárultak a gyengébb figyelem- és feladatteljesítményhez.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔