A krónikus stressz csendben alakíthatja át a szívet

Mindennapi krónikus stressz tartós nyomot hagyhat a szíven, károsíthatja a szív-érrendszert, és rövidítheti az élettartamot – erre jutott a brit MRC Laboratory of Medical Sciences (LMS) és az Imperial College London kutatóinak vizsgálata, amelyet a szerzők a maga nemében a legnagyobbnak tartanak. Majdnem félmillió, pontosabban közel 480 ezer felnőtt UK Biobank-adatait elemezték: a gyulladást a glycoprotein acetyls (GlycA) vérjelzővel mérték, ezt szívképalkotással és genetikai információval kombinálva.

Declan O’Regan, a British Heart Foundation kardiovaszkuláris mesterségesintelligencia-tanszékének professzora az Imperial College Londonon és az LMS Computational Cardiac Imaging Group vezetője szerint milliók élhetnek rejtett gyulladással, amely lassan átformálja a szívet, hosszú távú károsodást okoz, és növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A krónikus gyulladás akkor alakul ki, ha az immunrendszer enyhén, tartósan aktiválva marad, ahelyett hogy a közvetlen veszély után leállna; rákkal és cukorbetegséggel is összefüggésbe hozták, és egyre inkább a szívbetegségben is szerepet tulajdonítanak neki. Az LMS-csoport szerint a jelenség életmóddal és társadalmi-gazdasági körülményekkel is összefügg: a környezet, a anyagi helyzet, a családi egészség és az életmód önmagában is emelheti a kockázatot, miközben a dohányzás és az elhízás csökkenthető.

A gyulladási szint felső ötödébe tartozók 43 százalékkal nagyobb infarktus- és stroke-kockázatot mutattak, mint a alsó ötöd. Magasabb gyulladásnál vastagabb szívfal, kisebb kamrák és gyengébb telődés jelent meg – olyan átépülés, amely évekig csendben haladhat szívelégtelenség felé. A tartósan emelkedett gyulladásúaknál a 43 százalékos többletkockázat akkor is megmaradt, ha korábban nem volt szívbetegségük. Erős volt a kapcsolat a társadalmi hátránnyal és a pszichés distresszel; a dohányzás és a többlet testzsír is magasabb gyulladással járt. O’Regan szerint meglepő, mennyire kötődik a szívkárosodáshoz a társadalmi helyzet és a mentális egészség, a dohányzás és a mozgáshiány mellett, és van genetikai tényező is: egyesek ellenállóbbak, mások fogékonyabbak. Az interleukin-1 és a TNF család gyulladásos fehérjéi lehetséges közvetítők; többjükre már klinikai vizsgálatban lévő gyógyszerek céloznak, így a gyulladáscsökkentő kezelés a tünetek előtt is segíthet megelőzni a szív-érrendszeri betegséget.