A Vezúv 79-es kitörése pontosíthatja a földtörténeti események keltezését

A Vezúv időszámításunk szerint 79. augusztus 24-én bekövetkezett kitörése nemcsak Pompeji pusztulásának történelmi emléke, hanem a földtani kormeghatározás egyik különösen pontos viszonyítási pontja is. Plinius ifjabb beszámolója lehetővé tette, hogy a Berkeley Geochronology Center, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem és a Padovai Egyetem kutatói ehhez a dátumhoz igazítsák az argon-argon kormeghatározási módszert.

A kutatók nyolc, a kitörés során keletkezett szanidinmintát vizsgáltak. A mérés szerint a minták 2025-ben 1938±13 évesek voltak, miközben a történelmi adatok alapján tényleges koruk 1946 év. A módszer így 0,7 százalékos pontosságot és 0,4 százalékos helyességet ért el. A fejlesztéshez jobb habkőmintákat, korszerűbb tömegspektrométert és továbbfejlesztett neutronbesugárzást használtak.

Az argon-argon módszer a kálium-40 argon-40-né történő radioaktív bomlásán alapul. A kutatás a kálium-40 felezési idejének becslését is pontosította: az új érték 12,044 milliárd év, 0,088 milliárd éves bizonytalansággal, ami kétszer pontosabb a korábbi nukleáris fizikai értéknél. A megbízhatóbb kalibrálás segíthet vulkánkitörések, aszteroidabecsapódások és kihalások időrendjének összevetésében, valamint más eljárások, például a radiokarbonos és az urán-ólom kormeghatározás ellenőrzésében.