A kancellár hiánya bénítja a Pécsi Tudományegyetem döntéseit
A Pécsi Tudományegyetem vezetésében továbbra sincs hivatalosan és érdemben betöltött kancellári pozíció, ami nem bénítja meg a napi működést, de jelentősen korlátozza a stratégiai döntéshozatalt. A helyettesítési rendnek köszönhetően az intézmény működése folytatható, ugyanakkor ebben az átmeneti, „lebegtetett” struktúrában új finanszírozási szerződések megkötése vagy nagyobb horderejű döntések meghozatala nehezen vállalható felelősen.
A forrás szerint a korábbi, a kancellária és az akadémiai vezetés közötti fékekre és egyensúlyokra épülő modellt egy központosított rendszer válthatja fel, amelyben a döntési jogkörök jórészt a rektorhoz kerülnek. A vagyonkezelő alapítványi, vagyis KEKVA-modell jogilag lehetővé teszi, hogy a fenntartó rektori, elnöki vagy kancellári vezetési formát válasszon, Pécsen azonban úgy tűnik, a kancellári szerep háttérbe szorult.
A bizonytalanságot fokozza, hogy a Tisza-kormány ígérete szerint egy éven belül új felsőoktatási törvény készülhet, amely akár felül is írhatja a most kialakuló struktúrát. Közben nincs határozott, érvényes finanszírozási szerződés a következő időszakra, és a negyedik negyedéves keretekről sincs érdemi információ. Forráselvonások, késő fejlesztési pályázatok és csökkenő támogatások is várhatók. A bizonytalanság az UniNext Innovációs Programhoz kapcsolódó bicsérdi ipari park fejlesztéseit is érinti: a folyamatok lelassultak, miközben a 2024 decemberében elindított program több ezer új munkahelyet és több ezer milliárd forintnyi külföldi befektetést remélt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔