Zoltai Anna szerint 10–15 perc nem elég a gyerekeknek a menzai ebédre
A gyermekek közétkeztetésére 2026-ban az állam csaknem 160 milliárd forintot fordít, amelyből a normatív támogatást és az ágazatban dolgozók bértámogatását is fedezik. Az önkormányzatok saját forrásokkal egészítik ki ezt az összeget, és azt is helyben határozzák meg, mennyit kell a szülőknek fizetniük. Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke szerint a legnagyobb gond nem feltétlenül a pénzhiány, hanem a rendelkezésre álló források nem elég hatékony felhasználása. További problémát jelent az élelmezésvezetők alacsony anyagi és társadalmi megbecsültsége, valamint a képzésük és továbbképzésük hiányossága.
A menzai ételek összességében egészségesebbek lettek, de továbbra is nehéz összehangolni a táplálkozási szempontokat, a költségkeretet és a gyerekek ízlését. A szakember szerint az ízlés alapjai már kétéves korra kialakulnak, ezért a családi étkezési szokások is meghatározzák, mit fogadnak el a gyerekek az óvodában vagy az iskolában. A svédasztalos menzák népszerűbbé tehetik az étkezést: a gyerekek választhatnak, kóstolhatnak, és ezeken a helyeken 60–80 százalékkal kevesebb ételmaradék keletkezik. Ugyanakkor egyes településeken az egy étkezésre jutó nyersanyagnorma mindössze 350 forint.
Zoltai Anna szerint a menza megítélését nemcsak az étel minősége befolyásolja, hanem az étkező környezete, a pedagógusok hozzáállása és az étkezésre biztosított idő is. Ezért legalább 45 percet tartana szükségesnek, nem pedig a sok helyen jellemző 10–15 percet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔