Római, kelta és IV. Béla korabeli leleteket találtak a Dunántúlon
A Dráva és a Balaton partján végzett terepbejárások több korszak emlékeit hozták felszínre, amelyek a Dunántúl hosszú és változatos történetéről tanúskodnak. A Dráva mentén két, Kr. u. 3. századi római érme került elő: Maximinus Thrax, az első katonacsászár verete, valamint Trebonianus Gallus ezüstözött pénze. Előbbin Salus, a jólét és üdvösség istennője, utóbbin Concordia, az egyetértés alakja látható. A leletek a Pannonia provincián átvezető folyami útvonalak pénzforgalmát és római katonai-gazdasági jelenlétét is jelzik.
Ugyanezen a helyszínen találták meg IV. Béla egyik szlavón dénárját, amely épségben maradt fenn. A pénzt a terepbejárás két legfiatalabb résztvevője, Gréta és Áron fedezte fel. Egy másik, IV. Béla korából származó ezüstpénz a Balaton partján került elő. A király 1235 és 1270 között uralkodott, és a tatárjárás 1241–1242-es pusztítása után magas ezüsttartalmú pénzekkel igyekezett stabilizálni a gazdaságot.
A Balatonnál késő római érmék, fibuladarabok, köztük egy ezüstfibula töredéke, valamint egy kelta nyílhegy is előkerült. A kerámia- és rómaiüveg-töredékekkel együtt ezek azt mutatják, hogy a tóparti területet a vaskortól a római és középkori időszakig ismételten használták. A leletek a Rippl-Rónai Múzeum gyűjteményét gyarapítják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔