Netanjahu élete legkönnyebb döntésének nevezte Irán megtámadását az ENSZ-ben

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ-közgyűlés 81. ülésszakán csütörtökön New Yorkban kijelentette: Irán megtámadása „volt az egyik legkönnyebb döntés, amelyet valaha is meg kellett hoznom”. Az MTI szerint a beszéd elején több tucatnyian kivonultak; őket „erkölcsileg gyáváknak” nevezte. Azt mondta, Izrael saját maga mellett olyan országokat is véd, amelyek delegáltjai elhagyták a termet, és van köztük olyan, amelynek vezetői titokban köszönetet mondtak, amiért „kiiktatták Irán nukleáris fegyvereit”. Nincs bizonyíték, hogy Irán nukleáris fegyverekkel rendelkezett volna; az izraeli–amerikai csapások a síita állam nukleáris létesítményeit rongálták meg.

Az iráni háború lezárása hónapok óta megoldatlan kihívás az Egyesült Államoknak. A Hormuzi-szoros blokádja és az Iránnal szövetséges jemeni húszi lázadók által veszélyeztetett Báb el-Mandeb-szoros számos országban üzemanyagár-emelkedést okoz. Izraelt a gázai és libanoni hadműveletek miatt egyre hevesebben bírálják; egy ENSZ-vizsgálóbizottság népirtással vádolta a gázai palesztinok ellen, amit Izrael visszautasított. A háborút a Hamász 2023. október 7-i támadása váltotta ki: mintegy 1200 halott és 251 túsz. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a válaszhadműveletben több mint 73 920 ember halt meg. Baka András köztársasági elnök csütörtökön arra emlékeztetett, hogy Gázában az önvédelem mellett a humanitárius jogoknak is érvényesülniük kell.