Kína módszeresen építi be haderejébe az ukrajnai drónháború tanulságait
A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) szerint Kína módszeresen építi be haderejébe az ukrajnai drónháború tapasztalatait. Lilly Min-Chen Lee és Kateryna Bondar több mint 90, 2022 júliusa és 2026 augusztusa között megjelent kínai nyelvű forrást vizsgált meg 45 kiadványból. Ezek között a Központi Katonai Bizottság lapja, valamint rakéta-, hajóépítő és repülőgép-ipari vállalatok szakfolyóiratai is szerepeltek. A kínai elemzők a konfliktust „élő tankönyvként” kezelik, 2024-et pedig a drónháború első évének tekintik.
A kutatások nemcsak a harctéri taktikára összpontosítanak. Vizsgálják a tömeggyártott drónok költséghatékonyságát, a célfelderítés és a csapásmérés közötti idő lerövidítését, az optikai szálas FPV-drónok zavarásállóságát, valamint a tengeri és légi drónok elleni többrétegű védelmet. A kínai tervezők Ukrajna orosz hajók és légibázisok elleni támadásait egy Kína elleni lehetséges konfliktus előképeként is értelmezik, ezért a védelmi fejlesztések haladnak a leggyorsabban.
A reakcióidő különösen rövid volt Ukrajna 2025. júniusi „Pókháló” hadművelete után: négy és fél hónappal később egy PLA-dandár már több mint húsz drónkezelőből álló támadócsoport elleni gyakorlatot hajtott végre. 2025 augusztusában megjelent az első azonosított haditengerészeti drónelhárító gyakorlat, 2026 áprilisában pedig éleslövészetet tartottak pilóta nélküli hajók ellen. Kína szeptember 30-án új, pilóta nélküli és intelligens rendszerekkel foglalkozó katonai főiskolát is létrehozott. A CSIS ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy valódi harci nyomás nélkül a PLA nem tud minden tapasztalatot teljesen hitelesen tesztelni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔