Rovarok és laborban készült húsok az élelmiszerpiacon
A KSH adatai szerint a magyarok húsfogyasztása tavaly elérte az évi 76 kilogrammot fejenként, amivel az ország a regionális középmezőnybe tartozik. A hazai állattartók helyzetét azonban nehezítik az aszályok, az emelkedő takarmányárak és az állatbetegségek, ami miatt egyre több kisebb gazdaság kényszerül feladni a tevékenységét.
Az OECD és a FAO prognózisa szerint 2040-re globálisan a baromfi lesz a vezető húsféle, miközben a sertés veszít jelentőségéből, a marha pedig luxuscikké válik. Hazánkban a sertés kulturális okokból várhatóan tartja a pozícióját, a marhahús iránti kereslet viszont már most is rendkívül alacsony, fejenként évi 3,4 kilogramm, amelynek jelentős részét a hamburgerek teszik ki.
Bár a hagyományos húsok kiváltása egyre sürgetőbb kérdés, a laboratóriumi tenyésztésű húsok gyártását és forgalmazását az előző kormány 2025 novemberében betiltotta Magyarországon. Az Európai Unióban eddig egyetlen ilyen termék sem kapott forgalomba hozatali engedélyt, Olaszországban pedig szintén tiltott az előállításuk. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felmérése szerint a hazai lakosság kifejezetten elutasító ezen technológiával szemben, így a sejttenyésztett ételek helyett inkább a borsó- és szójaalapú növényi húspótlók térnyerése valószínűsíthető.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔