Nagy erőkkel vonultak ki a fairfordi légibázishoz, több embert őrizetbe vettek

A Gloucestershire megyei rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint több embert őrizetbe vettek a robbanóanyagokkal elkövetett visszaélést szankcionáló törvény megsértésének gyanújával. A brit hadsereg különlegesen kiképzett tűzszerész egységei megkezdték számos jármű átvizsgálását. A vizsgálati helyszín köré kordont vontak, a rendőrség szerint a helyzetet sikerült ellenőrzés alá vonni. A környék lakosságát egy helyi szabadidőközpontban helyezték el, amíg a rendőrség és a katonai egységek vizsgálódnak. A helyszíni képek a mentőszolgálatok jelentős jelenlétét mutatják; egy szemtanú a Reutersnek elmondta, hogy fegyveres rendőrök zárják el a bázis főkapujához vezető utat.

A brit királyi légierő fairfordi bázisát jórészt az amerikai légierő használja, és ez az egyetlen nagy-britanniai támaszpont, amely B-52-es, B-1-es és B-2-es hadászati bombázók fogadására képes. Az iráni konfliktus februári kezdete után számos B-52-es és B-1 Lancer stratégiai nehézbombázó szállt le Fairfordon, és bekapcsolódtak az Egyesült Államok és Izrael által indított iráni hadműveletekbe.

Keir Starmer akkori brit miniszterelnök a konfliktus első napjaiban kizárta a brit fegyveres erők csatlakozását ezekhez a hadműveletekhez, és a brit támaszpontok használatát sem engedélyezte az amerikai légierőnek. Donald Trump amerikai elnök nyilvános bírálatai nyomán London nem sokkal később feloldotta a tilalmat, azzal a kikötéssel, hogy a használat szigorúan csak előzetesen megállapodott védelmi célokra korlátozódhat. Starmer – aki júliusban távozott a kormányzó brit Munkáspárt éléről és a miniszterelnöki tisztségből – a tilalom feloldását bejelentő márciusi alsóházi felszólalásában a hadműveletek jogi megalapozottságát is megkérdőjelezte, és kijelentette: kizárólag a levegőből nem lehet rendszerváltást elérni Iránban. Trump egy sajtótájékoztatón a második világháborús brit miniszterelnökre utalva úgy fogalmazott, hogy Starmer „nem egy Winston Churchill”.