Feljelentések és intézményi viták kísérik a Tisztítótűz műveletet
A Tisza az előző kormánypártokhoz kötött visszaélések feltárását széles eszköztárral kezdte meg: feljelentések, nyomozások, törvénymódosítások, vezetői leváltások és új intézmények is részei a Tisztítótűz műveletként bemutatott folyamatnak. Az első látványos állomás az volt, hogy a magyar nyilvánosság bilincsben vezetett exminisztert láthatott. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a teljes népesség 61 százaléka bízik az elszámoltatás sikerében, míg 34 százalék nem vár eredményt; az előbbi arányba azok is beleszámítanak, akik szerint nincs szükség ilyen eljárásokra.
A jogállami eljárások időigényét maga Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke érzékeltette: szerinte hat évnél korábban aligha születhet jogerős ítélet. Az új hivatalnak év végéig a jegybanki alapítványok eltűnt százmilliárdjainak ügyét kellene feltárnia, de az ügyrend és a munkarend kialakítása is több órát vett igénybe, ezért az érdemi munka csak később kezdődhet. Közben nyomozás indult a program adatkezelése miatt, a hatóságok között pedig az új szervezet és a meglévő intézmények hatásköre, valamint az esetleges érdekütközések is vitákat okoznak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔