Az amerikai választók büntették Trump iráni háborúját, az Öböl-államok a konfliktus végét remélik
Donald Trump pártjának súlyos félidős választási veresége után az amerikai elnök maga is elismerte, hogy az Iránnal vívott háború, különösen az üzemanyagárak emelkedése, hozzájárulhatott a rossz eredményhez. A konfliktus következő szakasza továbbra is bizonytalan: az Egyesült Államok és Izrael a hírek szerint a saját választásaik lezárásáig halasztotta a nagyobb támadásokat, miközben Trump azt mondta, nincs sietségben az iráni bombázások újrakezdésével.
A Demokrata Párt által ellenőrzött Kongresszus elméletileg visszatarthatná a hadműveletek finanszírozását, az újonnan megválasztott képviselők azonban csak a következő év elején foglalják el helyüket. Politikai elemzők szerint ugyanakkor a kongresszusi vereség nem feltétlenül mérsékli az elnök külpolitikai mozgásterét: a mandátuma végéhez közeledő, „béna kacsa” helyzetbe kerülő elnökök gyakran éppen külföldi beavatkozásokkal próbálják alakítani örökségüket.
Irán jelezte, hogy készen áll egy újabb támadásra, és a célpontok köre ezúttal az Öböl menti energetikai és gazdasági infrastruktúrára, adatközpontokra, illetve tenger alatti kommunikációs kábelekre is kiterjedhet. Ross Harrison szerint egy, az iráni vezetést létét fenyegető helyzetben kiszámíthatatlanná válhat a válasz. Más szakértők viszont úgy vélik, Teherán a választásokig szándékosan kivárt, így most nyitottabb lehet a béketárgyalásokra.
Az Öböl-államok mindenesetre politikai kiutat keresnek. Katar közvetíteni próbál, miközben repülőtéri vészgyakorlatokat tart, az Egyesült Arab Emírségek hasonló intézkedéseket vezetett be, Szaúd-Arábia pedig a jemeni húszik támadásai miatt kétfrontos fenyegetéssel néz szembe. Egyiptom a Szuezi-csatorna légvédelmét erősíti. A háború arra is ráébresztette a térség államait, hogy az amerikai támaszpontok nemcsak védelmet, hanem célpontszerepet is jelenthetnek. Hasan Alhasan szerint a 2026-os háború akár az Egyesült Államok térségbeli szerepének meggyengülését is jelképezheti.