Rózsafüzérrel a doberdói pokolba – Márton Áron nyomában Erdélyben (II. rész)
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye Márton Áron püspök születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ra emlékévet hirdetett, amelyet a román parlament is elfogadott és kihirdetett. Ennek jegyében a Magyar Kurír, az Új Ember és a Via Sacra utazási iroda október 1. és 6. között zarándokutat szervezett Erdély szent életű püspöke nyomában. A zarándoklat lelkivezetője Török Csaba teológus, egyetemi tanár, apostoli protonotárius kanonok volt, világi vezetője pedig Kuzmányi István állandó diakónus, a két katolikus hetilap főszerkesztő-igazgatója. Az út négy központi helyszíne Csíkszentdomokos, a szülőfalu; Kolozsvár, a püspökké szentelés helyszíne; Máramarossziget, ahol a püspök börtönéveinek egy részét töltötte; valamint Gyulafehérvár volt. A harmadik napon Csíksomlyóra látogattak: itt, a hagyományos elsőszombati Mária-köszöntő mellett, Assisi Szent Ferenc tranzitusának 800. jubileumi évfordulóját is ünnepelték gyertyás körmenettel. Október 4-án, vasárnap a zarándokok a hatezres lelkes, túlnyomórészt magyar lakta Csíkszentdomokosra utaztak. A faluban Lázár Csilla, a boldoggá avatás viceposztulátora, a Márton Áron Múzeum és Zarándokközpont alapító igazgatója kalauzolta a csoportot. A 2010-ben létrehozott múzeum fotókkal és idézeteken keresztül mutatja be, hogyan sikerült Márton Áronnak a 20. század leggyötrelmesebb évtizedeiben a remény, a hit és a megalkuvás nélküli helytállás lángjává válnia – nemcsak a katolikusok, hanem más vallású hívek számára is. Amikor 1980-ban eltemették, Benkő Samu protestáns történész így fogalmazott: „Leszakadt az erdélyi magyarság tartógerendája.” A csíkiak sokasága ma Márton Áron születését, amely Szent Ágoston napján, 1894. augusztus 28-án történt, a 400 éve várt isteni jelnek tekinti, amely megbocsátást jelzett a falu 16. századi bűneiért.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔