Egy 150 éves kézirat segített megtalálni az erdélyi első századi római őrtornyot
Kolozs és Szilágy megyében 2026 folyamán jelentős ókori nyomok kerültek elő: a szamosújvári római castrum melletti civil település mellett egy eddig a romániai régészeti adattárban sem szereplő római utat és Traianus-korabeli őrtornyot is azonosítottak. A nyomravezetésben Torma Károly 19. századi régész hagyatéka játszott szerepet; a tornyot lézeres felderítés sem lokalizálta, végül egy mintegy 150 éves kézirat vezette a kutatókat a helyszínre. Mátyás József, a Szamosújvári Történelmi Múzeum igazgatója – aki Torma munkásságából írta doktori disszertációját – Radu Zăgreanu limeskutatóval 2023 óta tárja fel a Beszterce-Naszód megyei Friss (Lunca) burgusát, és több kisebb erdélyi ásatáson is együttműködtek.
A II–III. századi vicus feltárása után Szamosújváron mintegy két hektárt helyeztek régészeti védelem alá. Három méter mélyen olyan kutat találtak, amelynek falát kő helyett egy 25 dongából álló, épen megmaradt fahordó alkotta; a faanyagot Suceaván restaurálják. A leletek fa-, majd kőépítési fázist mutatnak: korábban katonafelszerelést készítő műhely működött a területen. Az itt állomásozó Ala II Pannoniorumhoz kötődik Tiberius Claudius Maximus, Decebal elfogója, továbbá egy i. sz. 123. augusztus 10-én kelt bronz katonai oklevél, Dacia Porolissensis első hivatalos említése, valamint a nocturni, az éjszakai tűzoltó szolgálat első ismert említése a birodalomban. Mátyás József a Hétkereszt hegyen túli Sóvölgyben egy 5 méter 70 centiméter széles utat is megtalált, amely feltételezése szerint a széki sóbányák felé vezethetett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔